Tomka Ferenc
Szerző: Kápmegyer | 2010. április 12. 21:28:57
Hálát adok Jávorka Lajos és Tomka Ferenc atyákért, akik 1989-ben megalapították a káposztásmegyeri lakótelepen a semmiből a Szentháromság Plébániát. Hála Szabó Andor atyáért is, aki Lajos atya elhelyzése (1992) óta velünk van.
Hála a köztük lévő szeretetért, amiből megszületett a lehetetlen: Közösségünk néhány családdal indult, a Szentmiséket a Kommunista Párt házának kultúrtermében tartották, majd néhány év alatt eljutottak a lelki templom építése után a kő templom építéséig a lakótelep közepén. Közösségünk a mai napig élő, virágzó nagy család a régiek, itt felnőttek, és felnőttként megtértek számára. (Közösségünkről bővebben: www.kapmegyer.hu)
Hála Jézusnak, hogy papjainkon keresztül megmutatta nekünk, hogy "Istennél semmi sem lehetetlen" és ahol ketten vagy hárman összejönnek Jézus valóban ott van köztük és működik, csodákra képes ma a XXI. században is!
Szerző: Ferenczy Zoltán | 2010. május 06. 13:04:14
Életem jelentős fordulatát: megtérésemet, életem (életmódom) gyökeres megváltozását köszönhetem Dr. Tomka Ferenc atyának, aki akkor - az 1970-es évek derekán - az Egri Szemináriumban tanított. A körülötte alakuló ifjúsági csoport lényege az Evangélium, Jézus mondatainak valóra (életre) váltása volt a mindennapokban. Iskolában, otthon, játék, tanulás, és munka közben egyaránt. Ezen a módon az Evangéliumot, mint az Élet Könyvét, mint a Szeretet titkainak feltárulkozását fedeztük fel, fiatalos lendülettel, személyes- és közösségi életünkben egyaránt. Feri atya jó példával járt előttünk, ő volt az első, aki konkrét tettekkel szeretett bennünket, és szellemi-lelki kvalitásaitól függetlenül egyenrangú testvérként bánt velünk, és Jézus szeretetében ténylegesen azok is voltunk. Azok az évek nagyon sokunk számára meghatározóak voltak (mind a mai napig) hivatásunk és életutunk kialakulásában, az elindult Jó kibontakozásában, a hűséges megmaradásban. Az akkor megszületett Közösség kitágult, sok-sok taggal bővült, és ma is él, és Isten Országáért dolgozik. Időközben sok más atyával is megismerkedtem (megismerkedtünk), és a méltó tisztelet megtartásával igazán közeli testvéri kapcsolatban élünk és dolgozunk.
Kiss Imre atya, Szeged,
Perlaki Flóri atya, Szeged,
Balogh József atya, Szeged,
Balogh Gyula atya, Eger,
Csáki Tibor atya, Monor,
Szekeres Mihály atya, Mende,
Turai János atya, Máriabesnyő,
Szecsődi Péter atya, Gödöllő,
Jávorka Lajos atya, Tiszakécske,
Vangel Imre atya, Kunszentmiklós,
Szabó József atya, Kuszentmiklós,
Nagy Károly atya, Budapest,
Mándy Zoltán atya, Eger...
És természetesen bocsánatot kérek mindazoktól, akiket kifelejtettem!!!
Fentiekalapján köszönetet mondok minden papnak, akikszemélyesen az én életemben, illetve rokonaim, barátaim (és mindannyiunk) életében is meghatározó módon voltak a JÓ HÍR hirdetői, képviselői, és megtestesítői, akik világunk jobbá, szebbé, lelkibbé - és így emberibbé is - tételéért fáradnak, dolgoznak, és szeretnek. A köszönet mellett imádkozom is értük, továbbá a magam helyén ugyanennek a JÓ HÍRNEK - Jézus életének és jelenlétének bennünk és közöttünk - a részese, megélője, hordozója próbálok lenni Velük együtt.