Szilveszter Imre
Szerző: Regina | 2010. május 06. 10:26:07
A papokról cak jót tudok írni, érezni, gondolni.
Gyerekkorom első papja Kiss István Atya - a hosszú ruhájában labdázott velünk, a fiúkkal a focit rúgta. Nekem csodás emlékem van róla: egy alkalommal nem tudtam elmenni a hittanra. A többi társammal egy csíkos kis papírra írtam neki, hogy ne haragudjon rám ezért, szépen kedvesen megfogalmazva. Később elmondta a nagymamámnak, hogy oly kedves volt a levél, hogy őrzi és évekig őrizte levelei között. Mert fontosak voltunk számára.....
Aztán sorolhatnám a papok neveit akik sokat jelentettek életem lelki előmenetelében. Jelenleg Bohn István Atya Törökbálint papja ad sokat a lelki fejlődésben. Ő is jóságos, szerény, alázatos ember, aki nemcsak tanítja, hanem megéli a Krisztusi tanításokat.
De említhetném Erdélyi Pap vezetőinket, akik közül közeli, szívélyes kapcsolat alakult ki: Berszán Lajos Atya a Gyimesekben. Aki csendes elgondolkodásában olyan mély lelkiséget ad, egy egy bölcs történetével, tanulságos példáival, hogy sokszor a könnyünk pergett.
Szilveszter Imre Atya, aki szintén közvetlen, emberszerető, barátságos, jóságot és békét árasztó ember.
Ambrus Vilmos Püspökanya, aki mindig elérhető, akihez be lehet térni bármikor szívesen lát.
És a felsorolásnak nincs vége...... sorolhatnám azokat az atyákat akik életemben az útamon segítenek, szóval, gondolattal, jósággal és szeretettel.
Csak jót kaptam tőlük, csak jó pásztor módján terelés.
Isten áldja őket.