Réthy László

Köszönöm Csaba testvérnek a húsvéti hideg vizet a szemembe. Valóban nem csak megbántva kell érezzük magunkat a média újabb és újabb rosszindulatú hírein, hanem ennek hangot is kell adni. Nevükön nevezni a sok-sok arra érdemest.

Íme az "én papjaim":

Gyermekkorom első botladozó lépéseit Réthy László atya vezette. (Már nem él.)

Életem fontos döntéseinél Kovács István atya fogta a kezem. Ő sokak által Doki atya-ként ismert. (Már szintén nem él.)

Aztán ahogy gyermekeim cseperedtek, kapcsolatba kerültünk a szaléziakkal. Öt gyermekem nevelkedett a "kezeik között", és csak jót mondhatok róluk. Sokukat megemlíthetném, de csak egyikőjüket emelem ki, aki nélkül a mi családunk biztos lélekben szegényebb lett volna. Csány Péter szelézi szerzetes, akitől fiatal kora ellenére nagyon sokat tanultam bölcsességben, erőben, hitben.