Pohly János
Szerző: Végh Lajos | 2010. május 07. 13:10:58
Pohly János Kanonnok plébános atya jelmondatává ezt választotta:"Örömhírt vinni küldött az Úr"..
Valóban olyan pap volt ő kinek lelkisége beragyogta minden reá bizott ember szívét...
Egy néma jel volt ő egy olyan sőtét korban mint a XX.század...
Forró nyári estéken hideg téli éjszakákon a rózsafüzért imádkozta..
Szelid volt az Atya elött és alázatos..
A II.világháború szeretelenségébe hadifogolyként is szeretet varázsolt a lágerbe...
Szivén viselte az elestek,a nincstelenek sorsát...
Szikla volt egy biztos és hitében erős szikla melyre az Atya nyugodtan épithette az egyházat...
A XX. Század néma szentje volt,tekintete tisztán és alázatossan ragyogott...
Az eucharisztiában Jézusnak ajánlotta mindig életét egyesült azzal a titokkal mely sok ember számára még ma is titok maradt..
Pohly János nem csak egy pap volt a sok közül hanem az igazi pap,nekem mindenestre biztossan..
Pohly atya magvető volt,és amit elvetett,gondossan ápolta óvta, s sokszoros termését az Atyánk ajánlotta...
A reá bizott talentumokkal minden bizonnyal 2002 április 7.-én eltudott számolni Jézus Krisztus színe előtt...
Pohly atya köszönöm mindazt mi voltál,köszönöm,hogy sugárzott belőled a szeretet,köszönöm neked és aki téged küldött az Atyának...
Sok mindent lehetne még irni de azt hiszem nevét mosolyával irta be sok ezer ember soha elnem tünő emlékönyvébe a szívekbe...
Szerző: Mánfai Mária | 2010. április 19. 10:53:28
Pohly János atya élete és munkássága, áldozatos szeretete is megérdemli, hogy emlékezzünk róla. Hála Érte, életéért, papi munkálkodásáért.