Kovács Gábor

Szerző: Kuthi Krisztián | 2010. április 12. 11:13:58

Annyi jó pappal és szerzetessel találkoztam életemben, hogy nem is tudom őket mind felsorolni. Név szerint megemlítenék közülük párat:

Somogyi Laci bácsi, a Havanna lakótelep közösségének első plébánosa hatalmas szívvel szolgálta a rá bízottakat. Halála után is személyét és munkásságát széles körben hála, tisztelet és elismerés övezi.
Őt követte Nagy Károly atya, aki erős lélekkel szervezte újjá a közösségi életet.
Dúl Géza atya káplán volt nálunk, őt személyesen nem ismertem, de mindenki csak nagyon pozitív élményekkel mesélt róla.
Káplánként megfordult nálunk még Gödölle Márton, Szabon Gábor, Mékli Attila, és Repcsik Gyula atya, akik a fiatalok vezetését lelkiismeretesen és lelkesen végezték.
Ugyanez mondható el Czap Zsolt és Gável Henrik atyákról, akik a kerületben végeznek szolgálatot.
Tóth Bertalan új plébános a közösség megújításán felül heti rendszerességgel vállalta, hogy kiszolgáltatja a szentségeket a Jahn Ferenc Kórházban a betegeknek.
Megfordult még nálunk kisegítőként Kovács Gábor atya, akinek nagy tudásához szelíd alázat párosul.
Török Antal atya szintén segítőként idős kora ellenére fiatalos karizmával tesz tanúságot Isten szeretetének erejéről.
Kőbányára kerülve megismertem Balogh Attila atyát, aki a hatalmas főplébánia új plébánosaként nagy lelkesedéssel és szeretettel szervezi újjá a közösségi életet.
Zsámbékról, majd Gödöllőről ismerem Balogh Piusz premontrei szerzetes pap tanárt, aki a fiatalok nevelését és közösséggé formálását nagy figyelmességgel és elszántsággal végzi.
Janig Péter atya kórházlelkész szervezésében vehettem részt egy Medjugorje-i zarándoklaton, ahol egy hétre egy szobába kerültem vele és egy kántor fiúval, Lacival. Ez idő alatt megtapasztalhattam az atya komoly elhivatottságát az Isten szolgálatában és az emberek segítésében. A betegek és szenvedők lelki vigasztalását nagy buzgalommal végzi.

Végezetül kiemelném, hogy én és környezetem tapasztalata is az, hogy egyikük se élt vissza soha mások bizalmával. Mindegyikükről határozottan elmondható, hogy nagy szeretettel és odaadással végzik szolgálatukat.

Szerző: Mária | 2010. április 09. 20:23:24

Tíz éves koromra elvesztettem a hitemet. Kisgyermek koromból így nincs emlékem senki atyáról, túl sok találkozásom nem volt velük, de ha probléma lett volna bárkivel, arra biztosan emlékeznék.

Közel 20 éve tértem meg totális hitetlenségből, azóta sok atyát megismertem, és egyik értékesebb, hűségesebb, szeretettelibb, mint a másik, sok köztük a kifejezetten szent életű.

Akik a legnagyobb hatást tették rám:

Péteri Pál atyánál volt az életgyónásom, néhány évig ő volt a lelki atyám. A karizmatikus mozgalommal való találkozás során ismertem meg Katona István atyát, az Emmausz közösség vezetőjét, Kovács Gábor atyát, a Hét Láng közösség vezetőjét. Amikor lelkivezetőre vágytam, az Úr kegyelméből Varga Laci atyát kaptam, őáltala közvetve Futó Károly atyával is találkoztam, mert Laci atya az ő neveltje, aztán személyesen is megismertem két lelkigyakorlat, annak során gyónás és Laci atya ezüstmiséje alkalmából. Mély benyomást tett/tesz rám Székely János (most már) püspök atya lelkülete, első találkozásunkkor még nem volt püspök. Részt vettem egy családos misén a Hűvösvölgyben a Szociális Testvérek Társasága anyaházában, s nagyon megrendített a prédikációja. Akkor kérdeztem meg a nevét, s azóta imádkozom érte, és a Szent Imre búcsúi lelkigyakorlatunkon ismét hallgathattam őt és még gyónhattam is nála. Szerintem valamennyiük élete példaértékű, nemcsak tanítják, de élik is a keresztény=krisztusi életet. Hálás vagyok a Jóistennek értük. Sokat kaptam Kerényi Lajos atyától és Balás Béla püspök úrtól is a nagymarosi ill. az egerszalóki találkozókon. Ők a legkiemelkedőbbek, de sok más atyát is megismertem és mindnyájukra szeretettel és tisztelettel emlékszem vissza, örülök, ha sikerül újra találkozni valamelyikükkel.

Én naponta odateszem az Úr elé papjait, kezdve s Szentatyától (jut eszembe: János Pál és Benedek pápánk is hatalmas ajándéka Istennek számomra) Péter prímásunkon át az ismerős papokat név szerint, a többieket "egy csokorban", áldást kérek rájuk, őket segítő és szeretettel imában hordozó közösséget kérek köréjük, és hivatásuk kiteljesedését, életszentségüket is kérem az Úrtól, hogy jó bojtárjai legyenek a csodálatos Pásztornak.