Köllő Tibor

A bejegyzésem a következő jelmondattal kezdeném: "Mindenhol jó, de a legjobb otthon".  6 éves koromban kezdtem el rendszeresen ministrálni, mikor az akkori plébános elhívott, hogy próbáljom ki. Az oltárnál, a plébánosom mellett éreztem, hogy a szentmise több, mint a padban ülni unottan, és várni a szentmise végét. Ettől kezdve éreztem, hogy az én otthonom a pusztakaláni templom és plébánia lesz. Itt voltam elsőáldozó és bérmálkozó is. Innen indultam a Kolozsvári Teológiára tanulni. Most hittan tanárnő vagyok a Hunyad megyében. Minden ami szép, jó volt az életemben a szűleimen kivül, még két embernek köszönhetem: Márthy Attilának és Köllő Tibornak: megtapasztaltam, mit jelent az összetartás, megtapasztaltam, mit jelent a testvéri szeretet, a nyitottság, a befogadókészség, megtapasztaltam, mennyire fontos a közösség, megtapasztaltam, hogy akármilyen témáról lehet beszélgetni. Ők voltam azok, akik kitartottak mellettem, akik segitettek, bátoritottak, türelmesek voltak, még akkor is ha többször hibáztam vagy tévedtem. Remélem hogy ezzel a bejegyzéssel nem tévedtem. Kérem Istentől az ő áldását rájuk.