Janig Péter
Szerző: nagymama | 2010. április 29. 09:45:31
Körülményeimből adódóan nagyon sok papot ismerhettem meg, és mindegyiküknek nagyon sokat köszönhetek.
Pelsőczi Ferenc volt az 1. pap, akitől a hitben való elinduláshoz segítséget kértem 28 évesen. Bár éppen beteg volt, nem küldött el, hanem szeretettel fogadott. Életének utolsó perceiben szolgált a gyilkosainak.
Hitünk igazságainak megismerésére Bohn István atya vezetett el, szolgálata nagy áldás Egyházközségünknek.
Fáradhatatlanul szolgált még nálunk életének utolsó percéig Rónay László atya.
Az akkor a Ferenciek terén szolgáló Katona István atya vezetett be a Szentlélekben való életbe, és Ő volt az, aki több évtized kihagyás után Édesapám életgyónásának az Úrhoz való közvetítésével elindította őt a hitben járás útján.
Megismertem példaadó életű és szolgálatú ferenceseket is: Faddy Ottmárt, Bagyinszki Ágostont, Fejes Antalt, a pasaréti Grácián atyát, és közvetetten, műveikből és szolgálatukból Barsi Balázst és Böjte Csabát.
Sokat köszönhetek a Szent Imre Templom-beli Birinyi Józsefnek, Oloffson Placidnak, Kállay Emilnek és Brückner Ákos Elődnek, aki fáradsággal nem törődve járt meg gyalog 4 emeletet, hogy a Betegek Szentségét és at Oltáriszentséget kiszolgáltassa haldokló Édesapámnak.
Hálás vagyok, hogy megismerhettem még Lelovics Lipótot, aki a bérmálkozásomra való készülésemben segítségemre volt, Forrai Botondt, Lipp Lászlót, Kemenes Gábort, Gál Pétert, Janig Pétert és az Alkoholista-mentő Misszióban is tevékenykedő Jakus Ottót és az Erdélyből áttelepült Tompa Józsefet.
Szerző: Duka | 2010. április 13. 10:18:18
Szeretettel gondolok az életem folyamán körülvevő papokra és szerzetesekre.
Egész fiatalka koromban hitem alapjait a Szent Szabina kápolna bencéseitől kaptam Odó, Bálint, Titusz és Anzelm testvértől. Nekik köszönhetem, hogy azon az Úton járhatok - most már családostul - amit megmutattak számomra.
Később plusz segítségként a cserkészet rejtelmeibe kaptam bevezetést Szenderffy Ferenc atyától, aki számomra a mai napig a becsületesség mintaképe. Külsőségektől mentes, egyszerű élete ma is nagy példával jár elöl sokunk számára.
Külön köszönet Ádám János SJ atyának, aki a kellő pillanatban korát meghazudtoló módon mellettem termett és fiatalos lendülettel egy baráti "pofont" adott nekem.
Nem utolsó sorban pedig hála Janig Péter atyáért, aki munkáján keresztül a betegeknek vígaszt nyújt, az egészségeseket pedig példáján keresztül alázatra tanít.
Szerző: Kuthi Krisztián | 2010. április 12. 11:13:58
Annyi jó pappal és szerzetessel találkoztam életemben, hogy nem is tudom őket mind felsorolni. Név szerint megemlítenék közülük párat: Somogyi Laci bácsi, a Havanna lakótelep közösségének első plébánosa hatalmas szívvel szolgálta a rá bízottakat. Halála után is személyét és munkásságát széles körben hála, tisztelet és elismerés övezi. Végezetül kiemelném, hogy én és környezetem tapasztalata is az, hogy egyikük se élt vissza soha mások bizalmával. Mindegyikükről határozottan elmondható, hogy nagy szeretettel és odaadással végzik szolgálatukat.
Őt követte Nagy Károly atya, aki erős lélekkel szervezte újjá a közösségi életet.
Dúl Géza atya káplán volt nálunk, őt személyesen nem ismertem, de mindenki csak nagyon pozitív élményekkel mesélt róla.
Káplánként megfordult nálunk még Gödölle Márton, Szabon Gábor, Mékli Attila, és Repcsik Gyula atya, akik a fiatalok vezetését lelkiismeretesen és lelkesen végezték.
Ugyanez mondható el Czap Zsolt és Gável Henrik atyákról, akik a kerületben végeznek szolgálatot.
Tóth Bertalan új plébános a közösség megújításán felül heti rendszerességgel vállalta, hogy kiszolgáltatja a szentségeket a Jahn Ferenc Kórházban a betegeknek.
Megfordult még nálunk kisegítőként Kovács Gábor atya, akinek nagy tudásához szelíd alázat párosul.
Török Antal atya szintén segítőként idős kora ellenére fiatalos karizmával tesz tanúságot Isten szeretetének erejéről.
Kőbányára kerülve megismertem Balogh Attila atyát, aki a hatalmas főplébánia új plébánosaként nagy lelkesedéssel és szeretettel szervezi újjá a közösségi életet.
Zsámbékról, majd Gödöllőről ismerem Balogh Piusz premontrei szerzetes pap tanárt, aki a fiatalok nevelését és közösséggé formálását nagy figyelmességgel és elszántsággal végzi.
Janig Péter atya kórházlelkész szervezésében vehettem részt egy Medjugorje-i zarándoklaton, ahol egy hétre egy szobába kerültem vele és egy kántor fiúval, Lacival. Ez idő alatt megtapasztalhattam az atya komoly elhivatottságát az Isten szolgálatában és az emberek segítésében. A betegek és szenvedők lelki vigasztalását nagy buzgalommal végzi.