Horváth Zoltán
Szerző: mj | 2010. április 25. 20:02:51
Gyerekkoromtól kezdve csak jó tapasztalataim vannak a papokról. Minden ember más és más, a papok sem egyformák. Nehéz elfogadni egy új atyát, de meg kell ismerni, el kell fogadni, hogy ő más mint az előző, de ő is Istent szolgálja. Elvárásaink vannak a papok felé, ahelyett, hogy elfogadnánk őket.
Az alapokat Shnell György atyától kaptam, akire a mai napig nagyon jó érzéssel gondolok vissza. Ő tartotta nekünk a hittanórákat is a templomban, mindent megtett, hogy jól érezzük magunkat. Emlékszem hogy amikor még nem volt fénymásoló gépelte nekünk az imádságok, énekek szövegét, gyártotta nekünk a jó cselekedet gyűjtőket, szinezős adventi naptárat. Nagyon jó volt őt hallgatni.Hosszó évekig volt plénános és mellé szinte minden évben új kispapot kaptunk, de mindtől mást tanultunk és csak jó emlékeim vannak róluk is.
Később sokat köszönhetek Horváth Zoltán atyának, akinek a segítségével visszataláltam a helyes útra.
És hálát adok Molnár István atyáért, aki a helyes úton tart, és akit nagyon jó hallgatni.
De bárhol is jártam mindenhol csak jó tapasztalatom volt.
Szerző: Zoltán | 2010. április 25. 17:43:22
Mindig a legnagyobb tisztelettel gondolok a papokra, akikben szeretreméltó, önfeláldozó és fáradhatatlan embereket ismertem meg. Nagy szeretettel emlékszem Lipp László atyára, kit gyermekkoromtól fogva ismertem, és felnőttként barátomnak is nevezhettem. Köszönetemet szeretném kifejezni az Avilai Nagy Szent Teréz templom (Bp, Terézváros) papjainak: Horváth Zoltán, Török Csaba és Szabó Géza atyáknak közösségünkért végzett áldozatos és mélyen emberi munkájukért, tanításaikért. Az Isten áldja meg őket!