Forrai Botond
Szerző: murányi gyula | 2010. április 15. 18:13:42
Szinte mindent a papoknak köszönhetek. Cserhátszentiván- Pannonhalma – Nagyatád – Eger – Kóka - Rákosfalva – Sashalom, … papjairól évekkel ezelőtt szinte könyvnyi élményt írtam össze.
Ebből egy rövid idézet:
„Mátraszőllősön (Márk Alajos) kistarcsai internált, Csécsén (György Attila), Ecsegen (Bisztrai L.), Herencsényben (Zöldi Bua-Bua és Kalácska J.) börtönből szabadultak, Cserhátsurányban (Égi F.) és Szentivánon (Füles és Szegedi) feloszlatott szerzetesek voltak a plébánosok. Békeidőben a legnagyobb plébániák ünnepelt papjai lehettek volna. Mind sztár a maga nemében, de igazi csapatot alkottak. Volt kitől tanulnunk.”
S nehogy kimaradjon a palotási születésű Szabó István, Forrai Botond, Tibold Attila, Lajos atya, Tóth Pista bácsi, Schlachta István, Váradi József, Pipi bácsi, Finta Lajos, Richárd, Zénó, Ágoston fr., …
Szerző: nagymama | 2010. április 29. 09:45:31
Körülményeimből adódóan nagyon sok papot ismerhettem meg, és mindegyiküknek nagyon sokat köszönhetek.
Pelsőczi Ferenc volt az 1. pap, akitől a hitben való elinduláshoz segítséget kértem 28 évesen. Bár éppen beteg volt, nem küldött el, hanem szeretettel fogadott. Életének utolsó perceiben szolgált a gyilkosainak.
Hitünk igazságainak megismerésére Bohn István atya vezetett el, szolgálata nagy áldás Egyházközségünknek.
Fáradhatatlanul szolgált még nálunk életének utolsó percéig Rónay László atya.
Az akkor a Ferenciek terén szolgáló Katona István atya vezetett be a Szentlélekben való életbe, és Ő volt az, aki több évtized kihagyás után Édesapám életgyónásának az Úrhoz való közvetítésével elindította őt a hitben járás útján.
Megismertem példaadó életű és szolgálatú ferenceseket is: Faddy Ottmárt, Bagyinszki Ágostont, Fejes Antalt, a pasaréti Grácián atyát, és közvetetten, műveikből és szolgálatukból Barsi Balázst és Böjte Csabát.
Sokat köszönhetek a Szent Imre Templom-beli Birinyi Józsefnek, Oloffson Placidnak, Kállay Emilnek és Brückner Ákos Elődnek, aki fáradsággal nem törődve járt meg gyalog 4 emeletet, hogy a Betegek Szentségét és at Oltáriszentséget kiszolgáltassa haldokló Édesapámnak.
Hálás vagyok, hogy megismerhettem még Lelovics Lipótot, aki a bérmálkozásomra való készülésemben segítségemre volt, Forrai Botondt, Lipp Lászlót, Kemenes Gábort, Gál Pétert, Janig Pétert és az Alkoholista-mentő Misszióban is tevékenykedő Jakus Ottót és az Erdélyből áttelepült Tompa Józsefet.
Papnövendék kora óta ismerhetem a segítőkész, imádságos lelkű Virágh józsefet.
Most ők jutottak eszembe, a sor nem teljes, de a felsoroltak megegyeznek abban, hogy hivatásukat áldozatkészen végzik, illetve végezték halálukig, az Úr dicsőségére és a lelkek megmentésére.